MOST 31 % minden könyvünkre!
Infóvonal: 06 20 288-5418 | E-mail: konyv@pillangokiado.hu

Kassovitz László

Létrehozva: 2013. 02. 14. 13:12
Kassovitz László
Én, Kassovitz László… Egy tikkasztóan forró nyári nap délutánján, 1954. június 13-án születtem Budapesten. A bölcsőde, az óvoda és az általános iskola szorgalmas látogatása után 1968 szeptemberében elszegődtem inasnak, ahogy akkoriban mondták szakmunkástanulónak a MÜM. 9 sz. Bánki Donát Ipari Szakmunkásképző Iskola és Szakközépiskolába, abban a reményében családunknak, hogy én leszek a jövő kiemelkedő autószerelője. Megvallom, a szakmai tárgyakban nem jeleskedtem, mert nem is érdekeltek igazán, de humán beállítottságom már ott is megmutatkozott: első évben az országos történelemversenyen harmadik helyezést értem el, minek köszönhetően történelemtanárom és az iskola igazgatója különösen megkedvelt. A szakkönyvek helyett szívesebben olvastam szépirodalmat, aminek csak az irodalomtanárom örült, öreg mesterekkel viszont összeütközésekhez, mintsem elismeréshez vezetett. Három végtelennek tűnő esztendő elteltével 1971 júniusában szakmunkás-bizonyítványt kaptam, azaz segéd lettem, de már a következő nyáron elköszöntem az autójavító műhelyek világától, amivel inkább jót tettem a társadalomnak, mint rosszat. Szívesebben szórakoztattam a szaktársaimat, mint bujkáltam a kocsik alá.
Megkezdtem vándorlásomat.

Lettem postás, gépkocsivezető, karbantartó az Operaházban, sorállományú honvéd, majd hároméves kalandra indultam Berlinbe, az egykori NDK fővárosába, s ott ismét egy autójavító műhelyben találtam magam. A szakma továbbra sem kötötte le különösebben az érdeklődésemet. Dolgoztam, mert kellett. Ha éppen nem kellett, akkor elmélyülten tanultam a német nyelvet, utazgattam keresztül-kasul az országban, ismerkedtem a lányokkal, miként az egy legényemberhez méltó, és ha csak tehettem, esténként színházban üldögéltem.
Vissza kell ugornom egy pillanatra az időben. Az egyik laktanyában egy költő volt a bajtársam. Ő vezette a könyvtárat, s ami időt lehetett, a könyvek között és a társaságában töltöttem. Erősen csodáltam tehetségéért. Mivel leszerelésünk után elsodort minket egymástól az élet, nem tudhatta meg, hogy az írás megkezdéséhez szükséges szellemi hajtóerő egy részét tőle nyertem. A másikat, a sokkal meghatározóbbakat a rajzfilmektől. Rengeteget láttam moziban, iskolában, hiszen akkor még az iskolában rajzfilmeket is vetítettek, évek múltán a tévében.
Egy szép napon, nem emlékszem, vajon nyár volt-e, avagy tél, ősz vagy tavasz, de egészen biztosan egy egyébként nem túl dolgos napon megfogalmazódott bennem a vágy, hogy én bizony rajzfilmekhez írok meséket. NDK-s éveim során éledt fel bennem újból a vágy s el nem csitult, s ekkor kezdtem kisebb-nagyobb írásokkal, mígnem első nagy mesémet, a Virágkirálynőt 1980-ban, hazatértem előtt Berlinben írtam valakinek. Búcsúajándék volt.
Az őszt már idehaza, Budapesten köszöntöttem, s mert más lehetőség nem akadt, egy rövid időre ismét látogatást tettem az iparban. Dolgozgattam lakatosként, jártam a boltokat anyagbeszerzőként, később hivatalnokként aktákat hizlaltam az egyik bíróságon, álltam portásként egy éjszakai bár ajtajában, végül elhagyva a szocialista szektort, felcsaptam személyszállító kisiparosnak. Hat vidám és változatos esztendő múltán taximban ért a rendszerváltás.
Rendszert váltott az ország, váltanom kellett nekem is. Gyermek- és felnőtt ruházattal kereskedtem néhány hónapig, aztán egy kínai-magyar tulajdonú ruházati kereskedelmi céghez hívtak raktárvezetőnek, de valójában raktárosként pakoltam egész nap a göncöket. Néhány hónap múltán éreztem, semmi keresnivalóm nincs náluk, nem is kerestem sokat, hát elköszöntem. Bekopogtattam az egyik szerkesztőség ajtaján azzal a szándékkal, hogy kitanulom az újságírás csínját-bínját. Alulról kezdtem. Előbb hirdetés-szervezőként ismerkedtem a sajtó világával, aztán rövidebb írásokkal jelentkeztem. A kedvező fogadtatásokon felbátorodva, a rövidke publicisztikák után következtek a munkaigényesebb portrék és riportok. Akkoriban már kezdtem magam újságírónak érezni, s hogy valóban annak is érezhessem magam, 1995-ben beiratkoztam a Magyar Újságírók Közössége Móricz Zsigmond Újságíró Iskolájába, amelyet a következő évben kiváló minősítéssel fejeztem be.

Szabadúszó hírlapíróként változatos volt az életem. Ismerkedtem a szerkesztőségekkel, a gyakorlatban tanultam a szakmát, írtam, amit csak lehetett. Egy napon, 1998 nyarán megcsörrent a telefonom, s megkérdezték tőlem, van-e munkahelyem. Nincs, válaszoltam. No, lenne egy lehetőség, mondta a hívóm, az egyik minisztériumban keresnek egy gyorsan dolgozó, megbízhatóan nemzeti érzelmű újságírót. Elvállalnám-e? Elvállaltam. 2001 tavaszáig írogattam a minisztériumi anyagokat, aztán a létszámleépítés engem is elért. Leépültem. Kezdődött újból vagy inkább folytatódott a szabadúszó újságíróskodás. Még a minisztériumban töltött időben megkínáltak egy lehetőséggel: lenne-e kedvem fogathajtó versenyekről tudósításokat írni. Volt. Nemcsak írtam, de fotóztam is, és olyan szép fejlődést értem el, hogy egy napon megszületett a fejemben az ötlet: fogathajtó újságot alapítok, és 2003 májusában elindítottam a Fogathajtás című magazinomat.
A remélt sikert csak erkölcsileg értem el. Ősszel kissé fájó lélekkel mondtam búcsút a lapnak és a fogathajtó pályáknak. Szakmai vigaszt nyújtott ebben az esztendőben, hogy hírlapírói munkámért a Magyar Újságírók Közösségétől Lant és Toll Díjban részesültem. Egy év múlva, 2004 tavaszán valami dolgom akadt a Timp Kiadóban s miközben a vezetővel, Solymosy Lajossal beszélgettem, forgattam a köteteket. Tetszettek, hát feltettem a nagy kérdést: te Lajos, én is írogatok meséket, megnéznéd-e? Hozd be, válaszolta. Másnap loholtam hozzá a Pamacs kéziratával. Jó lesz, mondta néhány hét után, aztán hosszú csönd következett. Végéhez közeledett a nyár, amikor újra hívott: menjek be a kiadóba, olvassam át még egyszer a kéziratot. Nem tagadom, örömkönnytől lett homályos a látásom.
Katalin napon, 2004. november 25-én mutatkozott be hivatalosan a Pamacs és indult útjára, hogy meghódítsa a gyerekek és a mesekedvelő felnőttek szívét. A várt diadal nem váratott sokáig magára. Dunakeszin és környékén számtalan gyerek és felnőtt kedvence lett a Pamacs. Több kutyának is lettem a „keresztapukája”, de a dicséret mellett érkeztek bíráló szavak is. Jó, jó, aranyos a mese, mosolyogtak sokan, csak rövid. Még olvastuk volna! No, ha már ennyien mondogatják, gondolkoztam el, abban mégiscsak kell valaminek lennie. Hamarosan ellátogattam Pamacsékhoz, s nem hiába.
Pamacs, kihasználva, hogy nem figyeltem rá, kereket oldott, és csak hosszú vándorlás után került elő. Kalandjának hiteles történetét lejegyeztem, s a 2005-ös esztendőben át is nyújtottam egy vaskosabb kötetben, amelynek címe: Pamacs elszökik. A két Pamacs-történet közt elmeséltem egy különös játékboltocska lakóinak történetét a Kócmajom című kötetben, ugyancsak a 2005-ös évben.

Visszatérve Pamacshoz és a hozzátartozó falkához. A második kötet talán még nagyobb sikert aratott, különösen a Csapágy névre hallgató kutyát zárták sokan a szívükbe. Aki nem ismerné még őt, annak elárulom: Csapágy az örök kóborló, aki sok ütést-verést, megalázást szenvedett el, mire otthonra lelt egy műhely udvarában. Dörzsölt, jószívű és áldozatosan segítőkész. Minden tettéből sugárzik, hogy az élet iskolájának kiváló tanulója. Ezzel a mesémmel ugyanúgy jártam, mint az elsővel: jó, jó, aranyos mese, dicsérgették, csak rövid. Még olvastuk volna. Mi az íróember dolga? Hogy írjon! Ha ennyien olvasnák még Pamacs és társai történetét, akkor folytatni kell. A folytatás címe: Pamacs hazatalál, s általa kikerekedtek a Pamacs-történetek egy trilógiává.
Az első kötet két nap történését örökíti meg, a második két hét eseményét, a zárókötet pedig több mint fél év kalandjait. A világ gazdasági válsága az én íróasztalomat sem hagyta érintetlenül. Egyre kevesebb munkához, íráslehetőséghez jutottam a sajtóban, ezért új megélhetési forrásokat kellett felkutatnom. Egy bizarr ötlettől vezérelve elvégeztem egy személy- és vagyonőri tanfolyamot, s köznapi néven nevezve, biztonsági őr lettem. Nos, sok élménnyel nem gazdagodtam ezen a pályán sem, mert hagyományaimhoz híven rövid időt töltöttem őrségben. Mintegy fél évet, de annyi elég is volt. Néhány hónapos szünet után egy új szakma tanulgatása következett. Felcsaptam üzletkötőnek az egyik biztosító társasághoz. Megvallom, szakmailag dicsekedhettem némi eredménnyel, de elvárásaim tekintetében messze a megélhetési szint alatt maradtak. Megoldásként maradt a jól bevált búcsú a kollegáktól, akik közül többre mindig szívesen gondolok.
Hosszú szünet után 2011-ben egy szakkönyvkiadónál találtam két hónapra munkát. Talán maradtam is volna még tovább, hiszen munkámban ott sem voltam eredménytelen, de a magánéletemben olyannyira felszaporodtak a gondok, amiknek megoldása csak oly módon lehetséges, ha ismét kötetlen munkaidős munkát találok. Ha eddig nem is említettem, azért nem hagyhatom szó nélkül: kényszerből vállalt munkáim során akár siker, akár kudarc ér, örömömben-bánatomban mindig visszalátogatok a mesék világába. Időnként beleolvasok félig megírt meséimbe, kicsit csiszolgatom, simogatom, hőseiknek jelet küldök, hogy nem felejtettem el őket, várjanak türelemmel.
Kapcsolódó ajánlataink
Kassovitz László: Kócmajom
Kócmajom
A játékbolt kirakata előtt a gyerekek órákig álldogálnak, bámészkodnak, különösen azóta, hogy új lakója érkezett: Kócmajom, aki mókázott, kacagtatott, mígnem egy szőke, loknis hajú kisfiú el nem maradt a kicsinyek seregéből.
828 Ft
Kassovitz László: Pamacs elszökik
Pamacs elszökik
A nagysikerű Pamacs című könyv folytatásában nagy kalamajka keletkezik abból, hogy Ferike szülei Burkust elajándékozzák.
0 Ft
Legújabb kiadványaink
Czanik Balázs: Sütizz és fogyj!
Sütizz és fogyj!
3 990 Ft
3 751 Ft
Megtakarítás: 6%
Kostyák Borbála: Misi és a rakoncátlan zöldségek
Misi és a rakoncátlan zöldségek
1 990 Ft
1 871 Ft
Megtakarítás: 6%
Végső István: GULÁG 1945
GULÁG 1945
1 000 Ft
940 Ft
Megtakarítás: 6%
Végső István: Az 1956-os forradalom Kiskunhalason
Az 1956-os forradalom Kiskunhalason
1 500 Ft
1 410 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini a Fényvizeken
Rumini a Fényvizeken
3 490 Ft
3 281 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini kapitány
Rumini kapitány
3 490 Ft
3 281 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini
Rumini
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
David Walliams: Büdöss úr
Büdöss úr
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
David Walliams: Patkányburger - Vigyázz, undorító!
Patkányburger - Vigyázz, undorító!
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
Balázsi Lili Fanni: Madártej
Madártej
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
Uros Petrovic: Az ötödik pillangó
Az ötödik pillangó
1 900 Ft
1 615 Ft
Megtakarítás: 15%
Majoros Sándor: Meghalni Vukovárnál
Meghalni Vukovárnál
1 500 Ft
1 035 Ft
Megtakarítás: 31%
További kiemelt ajánlataink
Kosár
Majoros Sándor: Emberrel esik meg
Emberrel esik meg
1 db x 1 967 Ft
1 967 Ft
: Szívem csücske
Szívem csücske
1 db x 2 208 Ft
2 208 Ft
Paizs Tibor: Erdélyi prikulicsok
Erdélyi prikulicsok
1 db x 1 440 Ft
1 440 Ft
Paizs Tibor: Cora
Cora
1 db x 1 020 Ft
1 020 Ft
Összesen: 9 931 Ft
Bejelentkezés
E-mail címe:
Jelszava:
Miért éri meg regisztrálni?
Elsők között értesülhet legújabb kiadványainkról.
Feliratkozhat hírlevelünkre, így értesülhet akcióinkról.
Létrehozhatja saját könyv- listáját, melyeket aztán meg is vásárolhat online.
Partnereink
Információk:   ÁSZF |  A rendelés menetes |  GYIK |  Boltok |  Kapcsolat |  Adatvédelem
Közösségi oldalaink:   Facebook |  Twitter |  YouTube
© 2018 Pillangó Kiadó |  style & development: juizzmedia