MOST 31 % minden könyvünkre!
Infóvonal: 06 20 288-5418 | E-mail: konyv@pillangokiado.hu

Burány Béla

Létrehozva: 2012. 09. 04. 11:08
 Burány Béla
Burány Béla 1931-ben született Zentán (délelőtt 11 órakor az Újsor utca 10. szám alatti házban, az utca felöli ágyban, dominánsan vízöntő családban). Zentán érettségizett. 1956-ban Zágrábban orvosi diplomát, 1961-ben elsőként a Vajdaságban epidemiológus szakorvosi képesítést szerzett. Szakorvos Zentán, majd Újvidéken a Tartományi Közegészségügyi Szolgálat Járványtani Intézetének, illetve a kamenicai Onkológiai Intézet járványtani osztályának vezető főorvosa. Megalakítja és nyugdíjazásáig vezeti a Tartományi Rákregisztert.

Az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karán egyetemi tanársegéd (1967-től), docens (1975-től), egyetemi tanár (1988-tól). Ezen a karon védi meg doktori értekezését (Dr. Med. Sci.) 1975-ben. Vendégtanár Milánóban (1996). Orvostudományi munkásságát 165 hazai és külföldi szaklapban közölt szakcikkek, valamint két monográfia igazolja.
Az élet akadémiáján folyamatosan néprajzot tanul és művel. Eddig megjelent 23 kötete közül a Szakad a part (Forum, Újvidék, 1998.) című szociográfiai tanulmánykötetéért 1999-ben Mocsáry Lajos-díjjal tüntették ki. Az Így éltünk a Délvidéken (Nap Kiadó, Budapest, 1999.) című kötete 2000-ben az Év Könyve lett a szociográfiák kategóriában Magyarországon.
2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává választották.
Mintegy 200, főleg egészségügyi felvilágosító újságcikket, több mint félszáz – otthon és Magyarországon – publikált verset, néprajzi és környezetvédelmi tanulmányt jegyez.
Burány Béla 2008 decemberében hosszú betegség után hunyt el.
 

A mi kutyánk kölke
Beszélgetés Burány Bélával


Burány Béla orvos, nem is akármilyen: a Vajdaságban ő szerzett elsőként epidemiológus szakorvosi képesítést, megalapította a Tartományi Rákregisztert, és mindeközben szabadideje is maradt. De mire? Gyűjteni, rendszerezni, népdalokat, balladákat kutatni, meghallani erotikus népmesét, azokból válogatáskötetet kiadni, majd egyszer csak, hosszú évek munkája után letenni a kiadó asztalára sok-sok köteg papírt. Abból lett aztán a nagy! A nagyon nagy, mely nem csak méretében, de tartalmában sem felejthető, az ezeregynéhány mesét átfogó Mé piros a gólya csőre című munka. Ilyen még nem volt a Kárpát-medencében! – mondják róla a hozzáértők, ahogyan mondhatjuk ezt Burány doktorról is.

- Hogyan fér össze az orvos szakma a néprajzzal?

- Orvosnak is epidemiológus vagyok, ami az a terület, ami lemegy a nép közé, és ott tapogat. Nem véletlenül fekszik nagyon jól össze ez a két szakma, a néprajz meg a járványtan. Mindkettő úgymond tömegbetegségekkel foglalkozik, és a néphez van közé. Mind a néprajzban, mind a járványtanban le kell járni a pincének a legfenekére. Ott vannak elrejtve a legizgalmasabb dolgok. Szédületes dolgok bújnak ki! Az ember rácsodálkozik, hogy Jézus Mária, ez az én népem?! Az a sok ezer esztendő, hogy mit össze nem zsúfolt ebben a népességben, elképesztő! Így jön hát össze a kettő, és nem haragszanak egymásra, sőt, szeretik a másikat. Még a módszereiben is hasonlítanak. Az adatokért lefelé kell menni és mélyre, mindkettő humán tudomány, és persze, az emberekről szólnak, csak másképpen.

- Gondolom, az orvos volt előbb.

- Nem tudom. Azt hiszem, talán fordítva. Volt énnekem egy Eszes Feri bácsi című cserkészparancsnokom a magyarok alatt, kisgimnazista koromban. A 628-as Botond csapat parancsnoka, aki amolyan národnyák beütésű volt, népi tájolódású ürge. Hetente egyszer délutánonként, a cserkészórákon legalább egy új népdalt tanított meg nekünk, ami négy év alatt hetente egy dal. Mire megjöttek az oroszok, már tudtam a 101-et, a 104-et, a katonadalokat, a 108-ast, a délvidékieket, és mindehhez még hozzájött az, amit otthon a szállásokon tanultam, Felsőhegyen, a disznótorokon, lakodalmakban. Az oroszokra már szép népdal ismeretem lett. Apámnak meg volt egy osztálytársa, a Fábry pap, ahogy a zentaiak mondják, a Fábry Jenő tisztelendő úr, valahonnan a Szent Ferenc templomból. Részt vett a szárszói magyar értelmiségi találkozón is, nem akármilyen gyerek volt. Nép-beállítottságú is volt, nem tudom, hogy hol kezdett el gyűjteni, de egyszer nála voltam, és látom, hogy kottázik. Négysorosokat. „Tudod te, mi az a népdal?” - kérdezi. Mondom: „Én?! Ugyan már tisztelendő úr, persze hogy tudom!” „És tudod mi a különbség a népdal, a műdal, a magyar nóta meg a sláger között?” „Hogyne tudnám!” - mondom, „mert az Eszes Feri bácsi belém verte”. Erre ő: „Tudod mit? Akkor gyűjtsünk együtt”. Ehhez jött egy borzasztó nagy lendkeréknyi rúgás, az első balladai élményem, az „Ilonkám, Ilonkám”. Fogtam a térgyem a kidöntött eperfa törzsön, és amikor az Annus elkezdte énekelni azon a messzehangzó hangján, el se hittem. Mondom magamnak, Béci, mi ez? A balladát nem csak az iskolában tanítják? Énekelik is? Ekkor kezdtem el keresni, és ennek köszönhető a 20 délvidéki magyar népballada című könyv is. Kisember voltam, legalábbis annak éreztem magam. Arra gondoltam, ha Kodály még élne, mit nem adnék érte, hogy leüljek vele és beszélgessünk ezekről a dolgokról. Közben meghalt. Sárosi Bálint a Magyar Akadémiáról lejött Bácskába, és meglátta a könyvemet, azt a zöld füzetet. Mondta, hogy tudom-e, az öreg Kodály apró betűkkel végig széljegyzetelte az egész könyvet, hogyha ez az ember egyszer felmegy Pestre, akkor meg tudja vele beszélni. Iszonyatosan sajnáltam. Csak sederegtem a saját tengelyem körül. Van ilyen adósságom, de vannak olyanok is, amik meglendítettek. Ilyen például egy gyerekjáték is, aminek az egyik sora így szól: „ölgyem, bölgyem befusson…” Hallgattam, és már megint mondom magamnak, mi az Isten az az ölgyem, bölgyem? Egyszer csak leesik, hát hölgyem, völgyem lesz az Béci! Csak a gyerek száján másként rögzült. Piszok érdekes dolgokban lehetett az embernek része, amikor elkezdett ezekkel foglalkozni, de rengeteget kellett hozzátanulni is.

Az erotikus népmese is egy élménnyel kezdődött. Dallamos gyűjtésen voltunk, és azt mondja az adatközlő, hogy álljunk meg egy percre, erről eszébe jutott valami. Én meg csak néztem, hisz nem mese volt, nem is vicc, annak hosszú. Hihetetlen izgalmas szövegvitelű és hozamú dolgot mondott. Fel is vettem gyorsan, ő meg mondta, hogy tud ilyet még sokat. Én meg: mondjad, mondjad sorjában! Azon a nyáron több mint százötven mese került szalagra. Káromkodtam miatta, mint a Laci betyár, mert vitte a szalagot rendesen. Egy népdal a maga két sorával, esetleg a kétszer négy sorával elvisz egy keveset, de ezek a mesék eszik, ami pénzbe kerül. A szalag rohadtul drága volt, a hátam mögött meg nem állt intézet - még ezer szerencse. A gyűjtés hőskorában úgy nézett ki, hogy hallottuk, valahol Nyugat Európában van egy masina, valami magnetofon. Sokkal kisebb már, mint a mi fonográfunk, amit kocsival vittek Kodályék után, de még közel sem voltak zsebmagnetofonok. Az én Teslám is marha nehéz volt, de legalább négy csatornás. Egy szalagra a négy hézagon át sok minden ráfért. Biciklin kellett vinni, de nem mertem rátenni, mert nem amortizált hátul semmi. Rázkódott a rossz úton, úgyhogy inkább fogtam és fél kézzel hajtottam a biciklit. Ennek köszönhető, hogy a lelkemen szárad egy másik nagy-nagy adóság.

Farkas Barát Józsefné, egy nagydarab, csupa hús meg zsír parasztasszony Felsőhegyről. Gyűjtöttem tőle is, mert tele volt velük. Úgy küldtek rá, mint a lakodalmak vezéreleméhez. Sámlin ültem mellette, kottáztam, a hegedűt pengettem, írtam, ő meg főzés közben dalolt. Rá egy-két évre berobbant a Tesla magnóm, egy havi fizetésembe került, de az enyém volt. Tömérdek olyan anyag volt nála, ami amolyan népies műdal, és nagyon szerettem volna felvenni őket. Megbeszéltük, hogy vasárnap ebéd után kimegyek a magnóval, a Teslával. Csakhogy akkora eső lett, hogy a biciklinek a tornyosi úton a kátyúkban a tengelyéig ért a sár. Gondoltam, mégse megyek. Hétfőn megütötte a szél, és szerdán temették. Gyönyörűségesek tudtak lenni azok a népies műdalok. Csak ámulkodtam rajtuk, most meg ríva káromkodok. Némelyiket utólag sikerült megszereznem, de mégsem ugyanaz, hisz mindenhol más. No, ezt is az orromra húzzák majd a másvilágon, menthetetlenül.

- Mégis ment tovább, az erotikus népmesék felé is.

- És elkezdett alakulni. Az ember a nagy dolgokat általában véletlenül találja. Az orvostudományi kutatómunkámon keresztül megtudtam, hogy a nagy igazságok nem a megcélzott út végén vannak, hanem mellette, csak észre kell venni. Ott fénylik, menj hát oda és babráld ki. Eszembe se jutott a ’40-es évek végén, amikor még a pappal gyűjtöttem, hogy csúnya mesékkel foglalkozzak. De nem ment az olyan könnyen. Tanulni kellett, nagyon sokat, és nem úgy volt, hogy a könyvtárban kikértem az ide vonatkozó szakirodalmat. Nemoj Koko! A könyvek irodalomjegyzékében, hivatkozásokban kellett keresgélni, hátha találok valamit. Ebből lett aztán a 66, a Szomjas a vak ló, ami egy rettenetesen érdekes, izgalmas középkori anyagot is hozott. Ez volt az első könyv, ami a Vajdaságban megállt a saját lábán. A Fórum kiadta dotáció nélkül, és tényleg, még abban az esztendőben szétszaladt a kétezer. Ráharapott erre a magyarországi sajtó is és kiadták, de közel 70 000 példányban. Kimondani is szédület. A vakló csillagokat rúgott, én meg örültem borzasztóan. Így kezdődött. De tanulni még mindig kell, például a szimbólumokat. Vikárék tudták, de honnét? Valószínűleg emberközelből, a gyűjtőktől, akik még emlékeztek rá. A szimbólumok nagyon komoly valamik. Bori Imrének mondtam: Ady Endre se véletlenül lett szimbolista, az istenit az irodalmár fejeteknek! Óriási dolgok! Ezer szerencse, hogy az orvostudományban muszáj volt állandóan tanulni.

Vikárék jelezték, hogy a szimbólumokon keresztül ezt meg ezt üzenték az emberek. Azannya hétszentségit, megnéztem a gyűjtéseim, és kiderült, azokban is előfordul. Kulcsok, szimbólumértelmek, amiket ha egyszer megértesz, többet nem bírsz szabadulni tőlük. Azóta is nyitott szemmel igyekszem követni őket. A folyó, a patak, a tó, a vizek a női princípium jelképei, a nőiesség szimbólumai. Például a népdalokban a zavaros a Tisza. Máris üzen egy akkorát, hogy csak fogod a fejed, le sem akar higgadni. Vagy egy másik: a hattyú leszáll. A hosszú, erős csőrű madár falloszjelkép, a kiterjesztett szárnyak meg a herét jelképezik. „Kiterjesztett szárnyával széjjelcsapta a habot, most tudtam meg egész világon, hogy a babám elhagyott." Ülsz a szöveg fölött és nézel, hisz hogy a kutyaszentségibe lehet szimbólumokkal ennyi mindent elmondani?! Rengeteg időbe került ez, de nem sajnálom, és az orvostudományba se zavart be. Mind a kettő kötelezően népközelt akar. Ha meg erotikus népmesét akarsz gyűjteni, az a fontos, hogy a mi kutyánk kölke legyél. Benne kellett lenni ebben a népben, és akkor nincs többé olyan, amit ne lehetne megbeszélni.

- Miért szeretünk mi ennyire káromkodni?

- Nem szeretünk, de jól esik. Ha azt mondom, hogy pénisz, akkor a legbegomboltabb nyakú vénkisasszony is egy szervre gondol, de én ennek a szervnek a nevét egyetlen magyar megnevezésével csak körülírva tudom kimondani, különben az egész társadalom hivatalosan megbotránkozik. Na, akkor ki itt a marha, ők vagy én? Ez egy nonszensz állapot. A botránkozás abból a korból való, amikor a szépen faragott asztallábat Franciaországban felöltöztették, bugyit húztak rá, mert meztelenül esetleg gyanús gondolatokat ébresztett volna a karcsú idomaival. Engem nem hogy nem zavar a káromkodás, inkább az zavar, ha nem lehet. Belém is ujjnyi vastagon belém nevelték, hogy kisfiam, attól függetlenül, hogy az nem káromkodás, csak csúnyabeszéd, nem illendő. Mert ki káromkodik? Aki Istenről, Jézus Krisztusról vagy a Boldogságos Szűz Máriáról gyalázó dolgokat mond. Én ugyan nem káromkodok, mert a lófaszban se Jézus, se Isten, se Boldogságos Szűz Mária egy darab sincs. Az csak csúnya beszéd, a nagymama is megmondta, és ha mondom is, attól még nem jutok a pokolra, legfeljebb apám pofoz meg.

- A néprajztudomány hogyan fogadta az Ön munkáját?


- Szótlanul és fantáziátlanul, mert mit bírnak? Sőt, örülnek nekem, mert én vagyok az orvos, aki a „fasz, basz, pics”-t le meri írni, és ki meri mondani exkatedra. Mert hölgyeim és uraim, a magyar ember akkor pirul, ha megkerülni, kipontozni kényszerül. Nincsen szó vérmérsékletről, ez pusztán satnya polgári alakoskodás. Ezt megértik a népek, és attól kezdve sokkal könnyebb szót érteni velük. Mi kutyánk kölke - az vagyok, és voltam is egész életemben, és meglett a haszna. A szakmában semmi féltékenység nem volt, nem bántottak, azt se mondták, hogy valamit nem jól csinálok. Sőt, az adminisztrációban borzasztóan pedánsnak kellett lenni, hisz te ne alakítsd „az anyádba az istent”, mert akkor már csalsz. Mindent úgy kell hagyni, írni, ahogy az Isten és a nép megteremtette, körülötte már lehet filozofálni, de ne pontozd ki, ne töröld ki, ne foglalkozz azzal, ki mit szól! Fáj rá a magas sarkú cipőm, ez benne van, ezt kell megőrizni! Ez az orvosi hozzáállás sokat segített, hisz a letagadástól még nem gyógyult meg senki. Mindez pedig nagyon sok néprajzosnak jött jól. Én voltam az az extrém pasas, akinek a szövegeiből pontozatlanul jöttek ki az ilyen meg olyan csúnyaságok. Ez volt az én egyik nagy szerepem, ami nem mindegy ez alatt a fél évszázad alatt. Suttyomba ki is húzom magam, mint két csutka egy zsákban. Nem bánom egy percét se az időnek, ha újból lehetne kezdeni, ezt tenném, sőt még többet.

sZs.

 
Kapcsolódó ajánlataink
Legújabb kiadványaink
Czanik Balázs: Sütizz és fogyj!
Sütizz és fogyj!
3 990 Ft
3 751 Ft
Megtakarítás: 6%
Kostyák Borbála: Misi és a rakoncátlan zöldségek
Misi és a rakoncátlan zöldségek
1 990 Ft
1 871 Ft
Megtakarítás: 6%
Végső István: GULÁG 1945
GULÁG 1945
1 000 Ft
940 Ft
Megtakarítás: 6%
Végső István: Az 1956-os forradalom Kiskunhalason
Az 1956-os forradalom Kiskunhalason
1 500 Ft
1 410 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini a Fényvizeken
Rumini a Fényvizeken
3 490 Ft
3 281 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini kapitány
Rumini kapitány
3 490 Ft
3 281 Ft
Megtakarítás: 6%
Berg Judit: Rumini
Rumini
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
David Walliams: Büdöss úr
Büdöss úr
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
David Walliams: Patkányburger - Vigyázz, undorító!
Patkányburger - Vigyázz, undorító!
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
Balázsi Lili Fanni: Madártej
Madártej
2 990 Ft
2 811 Ft
Megtakarítás: 6%
Uros Petrovic: Tördafejed-mesék
Tördafejed-mesék
1 500 Ft
1 035 Ft
Megtakarítás: 31%
Czanik Balázs: Capoeira Aerobik 5.
Capoeira Aerobik 5.
1 990 Ft
1 891 Ft
Megtakarítás: 5%
További kiemelt ajánlataink
Kosár
Benkő Mihály: A torgaji madiarok
A torgaji madiarok
1 db x 3 610 Ft
3 610 Ft
Juhász Katalin: Meg is mosakodjál
Meg is mosakodjál
1 db x 2 080 Ft
2 080 Ft
József János Szabó: The Árpád-line
The Árpád-line
1 db x 1 967 Ft
1 967 Ft
: The Mangalica Pig
The Mangalica Pig
1 db x 3 800 Ft
3 800 Ft
Kútvölgyi Mihály: Virágos Kalotaszeg
Virágos Kalotaszeg
1 db x 2 394 Ft
2 394 Ft
Összesen: 19 095 Ft
Bejelentkezés
E-mail címe:
Jelszava:
Miért éri meg regisztrálni?
Elsők között értesülhet legújabb kiadványainkról.
Feliratkozhat hírlevelünkre, így értesülhet akcióinkról.
Létrehozhatja saját könyv- listáját, melyeket aztán meg is vásárolhat online.
Partnereink
Információk:   ÁSZF |  A rendelés menetes |  GYIK |  Boltok |  Kapcsolat |  Adatvédelem
Közösségi oldalaink:   Facebook |  Twitter |  YouTube
© 2018 Pillangó Kiadó |  style & development: juizzmedia